Gyakran kérdezik tőlem privátban instagramon vagy messengeren, hogy a párom halló-e vagy hallássérült, mint én? Igen, az én párom is halló, de ettől függetlenül nincs köztünk akadály vagy probléma a kapcsolatunkban. Sőt! Nagyon is jól megértjük egymást, legfeljebb amit én nem értek, mint mondatok vagy mint kérdések, akkor azokat elismétli vagy újra megkérdezi és társaik. Ugyan ez nálam is, hogy ha valamit nem értek vagy ő nem érti stb.. akkor újra elmondom vagy megkérdezzem megint, semmi probléma nincs ezzel.

Eleinte nem tudta hogy hallássérült vagyok, ez később derült ki.  De nem kell durvább helyzetre gondolni, hogy évekig, mert azt pl én sem tudtam volna halasztani vagy várni arra míg terhes leszek.  Na, a viccet félretéve, abszolút nem terveztem sokáig húzni, viszont hamar kb 1-2. hónap után tudta meg az igazságot, hogy hallássérült vagyok. Hogy elítélt-e miatta? Abszolút nem. Inkább nyitott volt és elfogadó. Csak az nem tetszett neki, hogy nem mondtam el ezt sokkal hamarabb, de ennyi történt tényleg. 

Sosem voltak kikötéseim
Érdekes módon, hogy nekem sose voltak elképzeléseim arról hogy milyen fiút/férfit képzelek el magam mellé. Hogy mondjak példát is, hogy értsétek mire is gondolok, nem kifejezetten sorstársat kerestem, azaz nem hallássérült fiút szerettem volna magam mellé. Nekem pont az kellett aki éppen velem és mellettem van jelenleg is. Nem dohányzik, nem iszik alkoholt, normális és helyes. 

Azt, hogy halló legyen vagy sorstárs az megint nem volt nálam szempont. Igazából, sose gondolkoztam el ilyenen. Mert számomra ez sose volt fontos. Ahogyan a külső sem igazán volt nekem előny, mert én mindig inkább a belsőt néztem az illetőben, na és persze, hogy milyen is valójában, a személyiségét is jobban szeretem megtudni. Sose érdekelt igazán, hogy – hogy nézz ki a másik külseje, hogy érthető is legyen mire gondolok, pl: telt, duci, sovány stb… Na, nem mintha annyit pasiztam volna régen, mert nem. De fontosabb volt nekem a belső érték, mint a külső. 

Azt külön megjegyzem, hogy a barátnőimnél is ugyanezt tudom elmondani. Nem szoktam ítélkezni senki felett sem, ha az illetőnek van betegsége vagy nincs. Sose ez számított nekem és sose fog. Akik számomra képviselik a barátság kapcsolatot, mind-mindenkinek örülök, hogy itt vannak! Nagyon értékes, kedves, boldog, aranyos barátnőim vannak! Köszönöm instagram, hogy megismerhettem a csodacsajaimat! Nem a külső adja a mércét!

Hallássérülteknek, siketeknek inkább halló pár a leggyakoribb? 
Azt veszem észre, hogy igen. Legalábbis akiket eddig ismerek a sorstársaim közül mindenkinek halló a párja. De hallottam már olyat is, hogy mind a ketten hallássérültek vagy siketek.  Szóval ez sincs kizárva, hogy ilyen is van illetve hallani és olvasni ilyet is, hogy az egyik fél teljesen egészséges míg a párja nem. 

Tartós állapotok ide vagy oda, sose befolyásol egy kapcsolatot, ha jobban megismerik a másikat, egymást stb.

Nem akadály ez? 
Nem. Sokszor én is ettől féltem a legjobban, hogy hogyan fogok tudni kommunikálni a párommal vagy hogyan tudok vele lenni anélkül hogy én hallássérült vagyok?(hogy néha sípol a készülékem, ha hozzá akarok bújni) Nem-e lesz neki is zavaró az egész? Nem fogja undorítónak találni az egészet? És tudjátok mit? Akár hány kérdés tennétek fel nekem vagy nekem fordult meg a fejembe, mindennek az ellentéte történt meg. 

Számomra érthetetlen az, hogy miért lenne ez akadály hogy te hallássérült vagy, de a párod nem? Sose értettem ezt és nem is fogom megérteni. Semmi szégyen nincs ebben, hogy a párod nem hallássérült. Akkor is beszélni tudtok egymással, a kommunikáció megmarad nálatok. 

Ha az én párom is hallássérült az gond vagy probléma? 
Nem, egyáltalán nem gond vagy probléma, hogy a te párod is hallássérült mint te magad vagy. 🙂 Mindenki olyan párt választ magának akit és amilyet szeretne és akar maga mellé tudni. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a sors úgyis egymásnak fog titeket teremteni. 

Emellett sokan mondják, bár én magam jó részéről nem tapasztaltam ilyet, de ha mind a ketten hallássérültek vagy siketek, vagy azonos a betegségetek, akkor talán könnyebben megértitek egymást mert a probléma ugyanaz és hasonló. Bár, mint a Nincs egyforma hallássérült bejegyzésemnél is írtam, nincs két egyforma ember, tehát mindenki más és mást tapasztal, ugyanez igaz bármely betegségekre is. Viszont, a hallássérülteknél gyakori ugyanaz a gond,probléma és sokkal jobban megértik egymást problémáit, mint egy halló. Pl munkahelyi akadályok, munkán belüli kommunkáció vagy amúgyis maga a kommunkáció és még sorolhatnám. 

Ne legyenek nagy elvárásaid magaddal illetve másokkal szemben! 
Manapság van arra lehetőségünk, hogy a fel regisztrált párkapcsolati oldalakon leszűkíteni a kört, hogy neked “kik vagy ki jönne be a legjobban”, milyen partnert keresel magadnak, ami érthető. Ami jó dolog részben, de nem szabad olyan akadályokat kitűzni magunk elé, hogy mondjak egy példát és ne sértődjön meg senki sem! Ne legyen hallássérült, vagy siket, vagy vak és társaik. 

Nyilván nehéz lesz, mint minden kapcsolat nehezen indul be az elején. De ha összeszoktok, akkor ezen már csak nevetni fogtok, hogy milyen kikötéseid voltak anno, és hogy most mennyire csodás mellette az életed. Arról nem is beszélve, hogy a rossz és a jó szokásokat is meg kell szoknia az embernek. Főleg ha az ember évek alatt együtt vannak, összeköltöznek, gyereket vállalnak. Igaz, hogy a jó és a rossz szokásaink, de főleg a rosszak, ha törekszünk rá akkor kezdenek majd átalakulni vagy “eltűnni” az életünkből. 

Minden kapcsolat más és más, nincs itt sem egyforma párkapcsolat, kapcsolat, házasság, élettársi stb… kapcsolatok. Fontos, hogy a kapcsolatban legyen meg a bizalom, a szeretet, a megértés, a megfelelő kommunikációs, de ezekről majd mélyebben beszélek egyszer egy másik bejegyzésembe. 

Nem is olyan fontos akkor összejönni egy sorstárssal? 
Szerintem nem. De persze kinek, mi. Azt viszont sose szerettem/szeretem hallani vagy olvasni, hogy már pedig az én gyerekem találjon magának ugyanolyan állapottal rendelkező személyt, mint amilyen ő, hallássérült vagy siket, vak, stb… állapottal lányt/fiút. Értem én, hogy a szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, de ettől függetlenül, hagy döntse el saját maga, hogy kivel szeretne együtt lenni! Ha hallássérült vagy siket az illető vagy sem, az a lényeg hogy boldogok legyenek egymás mellett és megfelelő kommunikációval minden megoldható!

Úgy hogy nem kell félni a hallássérültektől, a siketektől, mert mindig van megoldás! Ott van a jelnyelv lehetősége is, ha nagyon szeretnéd, akkor te is eltudod sajátítani(még ha évekbe is telik), hogy a párod megértsen téged és egymást. 

Aki kíváncsi, itt a párom kis storyja: Én totál meghatódtam :’) (Nem tudtam miről fog írni, tehát erről az egészről mit sem sejtettem)
Sziasztok, Klaudi párja vagyok. Gondoltam rá hogy megosztom én is a véleményem röviden, emellett Ő is kért hogy írjak valamit én is. Bemutatkozással meg ilyesmivel nem is húznám az időtöket, de a nevem elárulom, Viktornak hívnak 🙂 

Ennek a bejegyzésnek (is) nagyon jó a témája, én mint hallóként szeretném leírni a véleményem, hogy hallgattassék meg a másik fél is, vagy mi 🙂 Nagyon hasonlóan, sokszor egyformán látjuk a dolgokat és ez ebben az esetben is így van. Én is szeretném elmondani és átadni másoknak, hogy legyenek bátrak, legyenek nyitottak a kedvesük vagy kiszemeltjük felé. Fontos, hogy szégyellni semmi esetre sem szabad ha van valami betegségünk, azt akik vagyunk, és ha félünk hogy nem fog minket elfogadni akkor az esélyét sem adjuk meg sem magunknak, sem neki. Bizonyára legtöbb embernek vannak rossz emlékei tapasztalatai, ne felejtsük el ez mind igaz az egészséges és beteg embertársainkra egyaránt, és bár sokszor nehéz, az őszinteség és a szeretet csodákra képes. A megfelelő partner úgy szeret minket ahogyan vagyunk, úgy fogad el minket amilyenek vagyunk, és ebben minden benne van, az enyhén buta de ártalmatlantól a ténylegesen rossz szokásokig. Sőt, sokszor a ténylegesen rossz szokásaink leküzdésében is segítenek nekünk. Bár nem kapcsolódik szorosan ide, azt megjegyezném hogy mindennek van egy egészséges határa, vannak emberek akik a legapróbb dolgokon is fennakadnak, nem tudják elviselni a másik habitusát egy idő után és elválnak útjaik, lehet hogy olyan dolgok miatt alakul így amik megoldhatóak lettek volna, ellenben a másik véglet mikor valaki ténylegesen mindent már mondhatni lenyel a másiknak, ezzel hosszú távon magának árt, mert egy mérgező kapcsolatban van x ideig, és ebbe sok minden bele számíthat, de leggyakrabban a fizikai bántalmazást halljuk, pedig a lelki oldala is megérne legalább annyi figyelmet. Vigyázzunk magunkra és egymásra, mindenki legyen őszinte magához, az érzéseihez, de használjuk a fejünket is, és ami nagyon fontos, ne féljünk tanácsot, segítséget kérni. 

Huh ez átment komolyba a végére, elnézést tőletek. Hogy lightosabban zárjam az én kis részemet, megosztom veletek hogy az én kis drágaságom sem mondta el nekem 🙂  Felmerülhet bennetek a kérdés, hogy nem vettem észre az elején, és én sem tudom a választ. Ügyesen takarta, és olyan kis aranyos volt az első pillanattól fogva, nem tagadom hogy teljesen elvarázsolt engem. Első látásra beleszerettem, és őszintén fel sem merült bennem hogy lenne bármi amit nem mondana el nekem. Amikor kiderült nagyon szégyellte, sírva is fakadt, én pedig meglepődtem, de nem azon hogy hallássérült, hanem hogy nem vettem észre, illetve hogy miért nem mondta el nekem. Hirtelen nem is értettem miért sírt és futott el mellőlem, hisz teljesen szívemből szerettem és szeretem. Utána rohantam és vigasztaltam, és már értettem milyen nehéz lehetett neki, végig félhetett mit fogok szólni, hogy aggódhatott nehogy kiderüljön, persze örökké nem lehetett eltitkolni sem. Nem volt ebből semmi baj, de valószínűleg neki is könnyebb lett volna ha elmondja, és én is örültem volna hogy megbízik bennem annyira és elmondja. 🙂 Szóval bíztatnék mindenkit, hogy legyen őszinte és ne szégyellje. További szép napot nektek! Sziasztok!

Kedves sorstársaim, ne adjátok fel! A szerelem, a kapcsolat megtalálása sose legyen akadály! 🙂 Ha szeretnéd megosztani velem a te kapcsolati & szerelmi történeted, írj bátran nekem a klaudiblogol@gmail.com címre vagy megtalálsz Klaudiblog néven instagramon és facebookon. Várom a leveleiteket.

Ha tetszett a párom írása, jelezzétek nekem, instagramon és facebookon, valamint esetleg itt is lehet kommentbe! 🙂 Ha szeretnétek, akkor lehet hogy a jövőben is fog hozzá írni a bejegyzésekhez. 🙂

Klaudi