Írások

A kommunikáció

Nagyon fontosnak tartom a kommunikációt minden területen, mert sajnos hajlamosak vagyunk valami más levonni a beszélgetésből vagy rögtön félreértések jönnek elő és ezt ugyebár sorolhatnánk. Nekünk hallássérülteknek, siketeknek még inkább nehezebb ez a része, mert mi aztán tényleg totálisan félre tudjuk érteni a kommunikációt, de ez is személyfüggő, mert nem mindenki ilyen. Hál isten, én is sokat fejlődtem a kommunikáció téren, nem vonok le azonnal köveztetést vagy rosszul értelmezést, inkább vissza kérdezzek többször vagy elismétlem amit mondani vagy kérdezni szeretnék. 

Párkapcsolat, házasságban:
Gondolom ismerős az a szituáció, amikor hajlamosak vagyunk nagyon hamar és rögtön letámadni az illetőt, ahelyett hogy végig hallgatnánk a párunkat amit mondani szeretne, ugye? Bizony! 

Sajnos, a leggyakoribb probléma a veszekedés, vita esetén nehezen csillapodnak le a kedélyek és nehezen is beszélik át. Vagy ahelyett, hogy veszekedés/vita alakulna ki köztetek, inkább le kellene ülni megbeszélni a problémát/gondot, hogy végül mi is a baj? Mi nők hajlamosak vagyunk azzal reagálni “nincs semmi baj”, “hagyj békén!”, “hagyj magamra!”, “hagyjál végre békén” stb. Viszont, ez nem old meg semmit sem! Se magad körül, sem a szőnyeg alá söprés, majd visszatérünk rá és társaik. Mennyivel könnyebb lenne ezeket tisztázni, ahelyett hogy veszekedés robbanna ki köztetek? Az állandó veszekedés, vita és problémák nem jelentenek túl jót egy kapcsolatnak/házasságnak. Tudni kell kezelni ezeket a helyzeteket és megbeszélni a probléma forrását. 

Semmiképpen se feküdjünk le úgy, hogy egy szót nem váltottatok, vagy nem beszéltétek át mindaz ami miatt elkezdődött az egész! Ne söpörjük szőnyeg alá az egészet és ne legyen olyan, hogy “majd holnap megbeszéljük!” vagy “beszéljünk holnap róla!” NEM! Ezen fogsz kattogni az éjszaka, arról nem is beszélve, hogy kinek van kedve egy újabb vitát indítani? Na ugye! A napunk kezdődjön jól, problémamentesen. 

Jó, de mégis hogyan kezeljem ezt? 
Tudom, hogy nehéz erre átállni és ezen változtatni, de ha azt szeretnénk, hogy ez a kapcsolat, házasság működjön, akkor sajnos áldozatot kell hozni és változtatni ezen a hozzáállásodon. Sőt! Nem csak kapcsolatilag, de barátokkal, családtagjaiddal is nyugodt tudsz maradni és megkérni, hogy beszéljétek ezt át még egyszer az asztalon, vagy a kanapén ülve és talán a másik is higgadtabb marad és jobban átfontolja reálisan a dolgokat, valamint jobb belátásra is tudod bírni a másikat. 

Fontos, de tényleg nagyon nagy türelem kell ehhez. Ez egy folyamat, mire változik köztetek a kommunikáció. 
-Légy türelmes, hallgasd végig a illető tombolását és várd meg míg befejezi azt. Igen, valóban, ebben te kicsit többet fogsz tűrni, de ha látod, hogy kitombolta magát, akkor jöhet a te beszéded, elmagyarázod mit gondolsz az egészről, mi volt a téma forrása. 

-Szépen és lassan közöld vele, ha esetleg félreértette amiről éppen beszélgettek. Figyelj oda, hogy ne bántóan fejezd ki magad. 

-Ha hallássérült vagy siket a párod, akkor még inkább nagyobb figyelmet igényel, jól kell artikulálni, de nem minden esetben szükséges ez. Ha nem tudsz jelelni, akkor sincs semmi baj! Megtanulható, de papírra is írhatod amit mondani szeretnél a párodnak, barátodnak stb.

-Nézd a másiknak a szemszögből is a helyzetet, ne csak a magad véleményét tartsd fontosnak, hanem a másikét is, de erről már írtam egy bejegyzést: ide kattintva elolvashatod. 

 Mit tegyek ha nem tudjuk a problémát megbeszélni és még mindig áll a veszekedés? 
Semmit, sajnos. Meg kell várni míg lenyugszanak a kedélyek, valamint egyikőtök menjen el otthonról, sétálni egyet. Szívj egy friss levegőt és higgadtan, nyugodtan át tudod gondolni a helyzetet, valamint jobban is tudod majd kezelni. 

Azt nem javasolnám, illetve semmiképpen sem vezet jóra, ha egyből rágyújtasz vagy inni kezdesz, vagy ne add isten káros dologhoz nyúlsz, mint a drog és társaik. Főleg, ha már dohányzol, akkor sem! Sem magadnak, sem a gyereknek, valamint a családodnak és a barátaidnak sem mutatsz ezzel jó példát. És sajnos, mind nagyon jól tudjuk, hogy ezek káros hatások és semmit nem fognak megoldani helyetted sem, nemhogy az adott problémát, helyzetet, nem vezetnek semmi jóra!

Nem tudok leülni vele normális átbeszélni a dolgokat, mert szerinte neki van igaza!
Igazából mind a kettőtöknek igaza van, valamiben. Olyan nincs, hogy csak neki van igaza. Persze, lehetnek tévedések vagy félreértések, pont ezért is kell egy megfelelő kommunikációt kialakítani köztetek a veszekedések/vita helyett megkeresni a megoldást. Minden ember hibázhat, azt hogy valaki nem ismeri el, hogy hibázott valamiben, az már a ő baja. Az ő büszkeségét sérti, nem a tiédet. 

Mi hogyan oldjuk meg a problémát, ha van? 
Őszintén szólva, mi egyáltalán nem szoktunk veszekedni/vitatkozni. Ha mégis vannak problémák bármilyen téren is, akkor mi megbeszéljük, átbeszéljük és meghallgatjuk a másik véleményét, szemszögét is nézve. De nem kezdünk el veszekedni azon, hogy “hát, mégis csak nekem van igazam!” stb. Nem, ilyen nincs! Mi mindig is fontosnak tartottuk/tartjuk, hogy a másik mit gondol, mi a véleménye, mit élt meg, mi a tapasztalata(ha van persze) és így tovább. Szerencsére mi nagyon egyformán gondolkodunk, a véleményünk is szinte egyhangú, szóval mondhatni, hogy nagyon sokban egyetértünk. Jó, persze a kapcsolatunk elején megakadtunk, nem mondjuk hogy minden simán ment, mert nem. Voltak akadályok, főleg a hallásom miatt. Kellett egy jó pár hónap, mire a kommunikációnk nagyon jó lett, mindent megtudtunk/tudunk beszélni és ez a mai napig is így van. Nem beszélünk el egymást mellett. 

Ma is van olyan, amit félreértek a hallásom miatt, de sokszor jót nevetünk rajta vagy a barátaim nevetnek egy jót és abszolút nem veszem magamra, nem sértődök meg, nem lesz harag vagy veszekedés. 🙂

Nektek milyen a kommunikációtok a párotokkal, baráttal, családdal? Szoktatok veszekedni? 

Megszoktátok beszélni ha probléma vagy gond adódik köztetek vagy inkább halogatjátok és szőnyeg alá söpritek a dolgot? Mi a véleményetek? 

Klaudi

Ha tetszett a bejegyzésem, kérlek oszd meg. 🙂 Nem szeretnél lemaradni? Kedveld a Facebook oldalam és Kövess Instagramon 🙂

12 hozzászólás

  • Jakó Judit

    Szerintem ez nagyon jól összeszedett, hasznos bejegyzés lett. A kommunikació mindennek az alapja. Sok baj, veszekedés, felreértés megelőzője lehet. Mi mindenről kommunikálunk. Lényeges, illetve lényegtelenebb dolgokról is. Alapjában véve azért is tartom fontosnak, mert ezáltal ismerjük meg egymás álláspontját, bizonyos témákkal kapcsolatban.

    • Klaudi

      Szia! 🙂
      Köszönöm szépen, örülök hogy tetszett! 🙂
      Igen, mi is mindenről beszélünk, akár lényeges vagy lényegtelen dolgokról, bizonyos témákról és úgy mindenről is. Szeretünk beszélgetni, kifejteni az adott szituáciról is a véleményünket, de sosem volt köztünk veszekedés vagy ilyesmi. Szerencsére nagyon egyezik a véleményünk, amit persze ide is leírtam. 🙂 Igen, én is fontosnak tartom ezt, mert tényleg csak így tudjuk jobban megismerni a másikat és megoldani az adott szituációt, ha netalán veszekedés állna készülőben. Így nem csak magunkat ismerjük meg jobban, hanem a párunkat is, a közös irányt, célt, érdeklődést és persze a témákat is.

      Köszönöm szépen, hogy írtál! 🙂

      Klaudi

  • E-Zsolesz

    Nagyon fontos és hasznos témakört hoztál, amiben mindig lehet újat tanulni. Ahogyan fejlődik a kor, úgy fognak még jobban változni a kommunikációs szokásaink. Illetve a kommunikációs eszközök megválasztása sok tényezőtől válik függővé, amikből soroltál példákat. Én pl. több szakképesítésen folyamatosan tanultam kommunikációt, de még egy munkahelyi tréning is tudott újat mutatni. Az pedig valóban így van, hogy ne feküdjünk le egymás iránt haraggal és én ezt már megtanultam. 🙂

    • Klaudi

      Persze, a kommunkációnk változhat, de azt gondolom, hogy nem csak a kor tartozik ide, hanem a hozzáállásod az adott szituációhoz. 🙂

      Klaudi

    • Szöllős- Filus Andrea

      Szia. Igazán jó poszt volt. Nagyon tetszett. Sajnos nálunk még 10 év után is tanuló fázisba van a kommunikáció a párom részéről. Ő ugyanis a magában mindent megold típus, ellenben velem aki még a leg apróbb dolgokat is elmeseli. Igyekszünk azonban több olyan programot csinálni ahol fontos a beszélgetés. 😊

      • Klaudi

        Szia Andrea! 🙂

        Jól teszed, próbáljatok meg minél többet beszélgetni, úgyis tudja, hogy számíthat rád. 🙂

        Klaudi

  • Eszter

    Nagyon jó kis témát feszegettél, amiről a véleményem már tulajdonképpen megosztottam Veled instagramon <3

    Azt tenném hozzá, hogy a szomszéd nénim, amikor még élt, megoszotta velem a legnagyobb bölcsességét, ugyan gyerek voltam de nagyon tanulságos, hogy :Sosem fekszünk le haraggal a papával….
    Erről az jutott eszembe még, hogy ebben a mai felgyorsult világban, a neveltetésből adódóan az emberek sokkal inkább szeretik félresöpörni és menni tovább, mint megbeszélni a problémákat. Emiatt is megy sok kapcsolat tönkre, mert hamar bedobják a törölközőt "én nem vitatkozom" " neki van úgyis mindig igaza" " nem lehet úgyse megoldani" stb. Pedig, ha leülnének megbeszélnék, sőt nem szégyen segítséget kérni sem, lehet nem lenne annyi válás sem. Illetve az, hogy a telefon is rontja a kapcsolatokat, mert elég egy olyan mondat elkapása ismerőssel, baráttal, amint az adott fél napokig agyal. Belelátnak olyan dolgokat, amik nem is történtek meg.

    Végül azt gondolom, hogy mindennek az alapja a minta. Nem mondom, hogy adott személy nem változhatott az évek alatt olyanná, hogy perfektül old konfliktust, de a családban látott minta is mind-mind befolyásolja, hogy viselkedünk a párunkkal, vagy megyünk bele az adott problémába. Illetve azt is gondolom, hogy pont a példa hiánya okán próbál valaki jobb és jobb lenni. 🙂

    Köszönöm a posztot <3

    • Klaudi

      Igen, azt is olvastam és nagyon köszönöm ott is a kommented! <3 🙂

      S, mennyire igaza is van/volt is a néninek! Mert tényleg, nem szabad haraggal lefeküdni a párunkkal, vagy haraggal elköszönni egy baráttól, családtagtól stb. Mindig beszéljük meg, hogy mi a gond, hol a probléma, mi a vita forrása és ezt sorolhatnám. Abban is igazat adok neked, hogy sajnos sokan lemondanak az adott kapcsolatról, házasságról és inkább válás lesz a vége, ahelyett hogy megpróbálnák vagy segítséget kérnének. TISZTELET a kivételeknek, akik tényleg mindent megtesznek, hogy a kapcsolat, a házasság működjön! De, sajnos van az úgy, hogy már maga a alapos beszélgetés sem old meg semmit a felek között.

      Régen nem volt talán annyi válás, de ahogyan felnőttem, körülöttem minden család már elváltak, vagy éppen váltak a szülők, pusztán csak a gyerek miatt maradtak együtt, megvárva míg nagyobb vagy felnőtt lesz, esetleg kirepül a családifészekből.

      Na, igen a minta nagyon betudja folyásolni az emberek többségét és döntését, de úgy gondolom, hogy ehhez sem kell sokat gondolkozni és dönteni. Mert nem vagy köteles ugyanazt a mintát venni és tovább vinni, hanem változtatni.

      Nagyon egyetértek veled! 🙂 <3 Köszönöm mégegyszer, hogy írtál! 🙂

      Klaudi

  • Ninaa

    Én is csak azt tudom írni, mint az előttem lévőek. Nagyon érdekes és fontos témáról írtad le a véleményed, a tapasztalatod, a tanácsod. Mi is igazából az a pár vagyunk, akik keveset veszekednek, sokmindenben egyet értünk, de amiben nem azt meg próbáljuk megbeszélni, de persze van, amikor csak szőnyeg alá söpörjük (tudjuk, ez rossz ^^” de folyamatban van a javulás) és később jön elő a téme, újra.

    Viszont van egy nagyon rossz szokása a páromnak, ugyanis sokszor magában tartja a problémáját, aztán egyszer csak robban. Hogy ez mikor fog változni, azt nem tudom, de inkább próbálok én előre tekitnő lenni és kérdezni, olykor talán már túl sokat ^^”

    Szerencsére olyan még nem volt, hogy nagyon nagy vitákba torkollott volna bármi is, de voltak olyanok, amit majdnem a kapcsolatunk bánta. Azóta persze javulunk és javulunk.. és ez a lényeg, a folyamatos javulás, beszélgetés, egymásra figyelés.

    • Klaudi

      Szia Nina! 🙂

      Az emberek mindig változnak, ahogyan a testünk és lelkünk is, valamint a gondolkozása is az embernek és ezzel maga az ember is változik. Szerintem a párod nehezen, de előbb utóbb ő is megfog változni a kommunkáció téren, ha nem is most. A szőnyegalá söprés tényleg nem jelent jó megoldás, ezen javítani kell.

      Klaudi

  • Wikka

    Milyen éerdekes, hogy a napokban párom mamájánál voltunk és valahogy szóbakerült a konfliktus rendezés és ő is pontosan a türelemmel jött. Múltkor is összevesztünk sajnos kicsit valami miatt, párom akkora földön lautt, én az áűgyban másnap is kicsit össze vesztünk akkor én aludtam a földön, ő az ágyban, akkor ő jött oda hozzám úgy, hogy ne feküdjünk le haraggal és beszéljük meg. Valóban nem könnyű együtt élni és alklamazkodni másokkal, sok türelem, megértés és elfogadás kell a másikhoz, de jó úton haladunk az elfogadás felé, főleg ha már ő is oda jön és nem csak én kezdeményezem a megbeszéléseket egy vita esetén 🙂

    • Klaudi

      Minden kapcsolatnak türelem kell; összeszokni, alkalmazkodni és ugye sorolhatnám. 🙂 Annak örülök, hogy sikerült megbeszélni és rendbe hozni, a kommunkáció nagyon fontos és tényleg nem csak kapcsolatilag, hanem amúgy is. 🙂

      Klaudi

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük