Sziasztok!
Ki szereti a Muffint rajtam kívül? Én nagyon szeretem a muffinokat, mert nem csak egyszerű, hanem tényleg gyorsan megvan és díszíteni sem muszáj. Az egyik kedvenc muffinomat hoztam el nektek, még valamikor régen bukkantam rá egy Blikk újságban. S, mivel szeretem a citromot a teába, és limonádéként is fogyasztani, gondoltam olyan rossz csak nem lehet. Plusz, mivel a citromról gyakran a nyár jut eszembe, bár én minden évszakban képes vagyok ezt elkészíteni, télen is akár.
Alapvetőnek kellene lennie, hogy mindenkit elfogadjunk, de sajnos a társadalom még nem igazán tart ott ahol már tartanunk kellene. Alapnak kéne számítania és ezt tanítani az óvodákban, iskolákban, hogy vannak átlagtól eltérő emberek, tartós állapotuk vagy más betegségekkel is rendelkeznek(ki, hogyan szereti nevezni), függetlenül attól hogy külsőleg látszik-e.
Nem szabadna elítélni a másikat vagy kibeszélni a háta mögött csak mert felmentést kapott, vagy mert tolószékben éli az életét, esetleg azért mert mer vissza kérdezni többször is, mert hogy ő hallássérült és még lehetne ezt sorolni. Azt, hogy az illető nem meséli el neked, nem számol be róla, hogy neki milyen tartós betegsége van, attól még ott van és létezik. Sokszor az ember nem is gondolná, vagy sejtené hogy x-y ember ilyen gondokkal küzd és persze, még ha nem is szándékosan de beletalálsz az amúgy is önbizalomhiányos személyiségébe.
Egy új lépés, kezdet sem olyan könnyű, mint azt az ember gondolná. Elképzelni, elmondani, tervezni mennyivel könnyebb, mint megtenni az első lépéseket, ugye? Igen. Ez így van. Ciki? Nem dehogy, hiszen ez normális és az ember eléggé nehezen lép ki a komfortzónájából, ezzel nincs is semmi baj, hiszen mint említettem, ez teljesen normális.
Hiszen, senki se mondta, hogy az élet könnyű és a döntéseinket, az elhatározásainkat sem ugyan olyan könnyű megtenni. Ezért ne szégyeljük és ne is tartsuk ezt cikinek vagy, hogy ezekről ne merjünk beszélni. Mindenkinek van egy biztonságos, egészséges zónája, amit nem mindig mer átlépni, megtenni az első lépéseket, mert fél tőle. Fél attól, hogy ha megteszi, akkor vajon mi lesz? Mi fog rá várni? És ha nem teszi meg, akkor ott fog motoszkálni a fejében, hogy mi lett volna ha…
Néha megkaptam már azt a kérdés, hogy a hallókészülék olyan, mint egy szemüveg? Maga a kérdésen eléggé meglepődtem akkoriban, hiszen hogyan lehetne egy hallókészüléket hasonlítani egy szemüveghez? Tény, hogy mi is “felvesszük” a készülékeinket, viszont nem felrakni kell, hanem behelyezni a fülünkbe és azt bekapcsolni, hogy halljuk újra a világot.
Tisztítani is igen, ugyan úgy kell mint egy szemüveget, ám még sem teljesen ugyanaz a kettő. Ezt tisztító kendővel is lehet megtörölgetni a készüléket, valamint az illesztéket, viszont az illesztéket “ki is kell mosni”. Ne arra gondoljatok, hogy bedobom a mosógépbe és kimosom, mint egy ruhát! 
Hanem ehhez is tartózik egy tisztító készlet, amit itt láthattok a képeken:
Elhoztam az egyik kedvenc lángosomat nektek. Ez mindig bevált eddig, már nem egyszer készítettem el és sosem okozott még csalódást! Nekünk mindegy milyen évszak van, bár igaz hogy a lángost leginkább a nyár legkedveltebb slágere! Most hogy újra jön a nyár, érdemes kipróbálni ezt a receptet otthon;