Én és a telefonálás hallássérültként
Őszintén szólva mióta csak az eszemet tudom, mindig is utáltam telefonálni, akkor is amikor időpontot kell foglalnom valahová, például vérvértelre vagy a halláscentrumomba ahova jártam, járok mert ezt sose szerettem telefonon elintézni az időpont foglalásomat. De nem csak az időpontokkal vagyok így, hanem más ügyekkel kapcsolatban is intézkedni, persze ha muszáj és nincs más választásom, akkor nem tudok sajnos mit tenni. Általában igyekszek mindent megoldani e-mailen keresztül, ha az lehetséges vagy a párom segít ebben, viszont ő sem szeret telefonálni, pláne a kedvencünk sokszor hogy várakozás és megy a csilingelő zene, valljuk be, idegesítő.
Mi lenne ha meggyógyulhatnék és nem kellene készüléket-illesztéket hordanom, ha egészséges hallásom lenne?
Megfordult néha a fejemben, hogy milyen lenne ha tényleg olyan lenne a hallásom, mint egy egészséges embernek? Ha lenne rá gyógymód, akkor mit tennék? És sorolhatnám a kérdéseket amelyeket magamnak tettem fel. Biztos vagyok benne, hogy nektek is felmerült már egy-egy kérdés akár magaddal kapcsolatban, akár másokat kérdezel meg, hogy ő mit gondolna, mit tenne, ha lenne egy ilyen lehetőség, hogy meggyógyuljon az adott betegségéből?
Nekem már gyerekkorom óta megvan a hallássérültségem és abszolút nem gondolok már rá betegségként, sem pedig a fogyatékosság jelzést/szót sem igazán használom magamon. Kivétel a hivatalok és a papírokon, igen rajta van. Hogy zavar-e? Abszolút nem, teljesen elengedtem, de persze a párom nem szereti, ha ezt a jelzést vagy “címkét” használják rám vagy ki is mondják. Illetve a barátnőim se szeretik igazán, ahogy észrevettem és mindig megkapom visszajelzésként, hogy abszolút nem látszik hogy az lennék. Itt pedig köszönöm is a drága páromnak és a barátnőimnek/barátaimnak, hogy nem kezelnek másként, máshogy.
Instagramon volt egy kérdés: Mik a legfőbb ismervei egy ízig-vérig nőnek? Felkerestem a illetőt, hogy most pontosan mire is gondol, mert ugyebár ezt a kérdést bárhogy is lehet értelmezni. ? S, mivel kaptam az alkalmon, ezért azt gondoltam: Rendben van, megválaszolom ezt egy blogbejegyzésben.
Mit is mondhatnék? Sok értelembe lehet venni: hogy mitől nő, egy nő? Mert ugyebár mindenkinek mást jelent ez a kifejezés/kérdés. Valaki szerint attól nő valaki, hogy sminkeli magát, szépen kiöltözik, van tartása, főz/süt, vezeti a háztartást és ezt a listát lehet sorolni. Valaki szerint meg pont az teszi nővé, hogy nem sminkeli magát, nem öltözik ki hanem a kényelmes ruhákat veszi fel és nem követi a mai trendet/divatot stb.. Szóval ezekről lehetne mit vitatkozni azt hiszem.
Teljes élet hallássérültként: Lehetséges?
Bizonyára sokan feltételezik és hiszik azt, hogy a hallássérültek és a siketek nem képesek normális, teljes életet élni, valamint nem képesek elvégezni bizonyos munkálatokat és családot sem tudnak vállalni. Sokan hiszik azt, hogy nekünk állandó segítségre van szükségünk, folyton kell mellettünk lennie valakinek hogy bizonyos dolgokban döntsenek, cselekedjenek helyettünk.
Írtam arról is egy bejegyzést, hogy nincs egyforma hallássérült posztomban, mert valóban nem vagyunk mi hallássérültek egyformák. Valakinek tényleg állandóan szüksége van segítségre, hogy legyen mellette mindig valaki és hogy a kommunikáció alkalmával is jelen legyen mellette. De vannak olyanok közülünk, aki ilyesmit nem igényel, legfeljebb szükség esetén pl: ügyintézésben ami lehet akár bank, telefonos beszélgetések vagy videóhívások stb…