Kezdőlap Interjú Interjú Recept Kapcsolat
Karácsonyi sütemények
2019. 12. 08.     Klaudi    Sütés, főzés, Ünnep     2 komment

Most már lassan mindenki elkezdi össze válogatni a saját sütemény menüjét, ám biztos vagyok abban, hogy mindenkinek megvan a maga kedvenc süteménye és hát valljuk be, nincs könnyű dolgunk, nekünk nőknek/lányoknak. 🙂 Ráadásul ilyenkor van a legjobb alkalom arra, hogy bevonjuk a gyerekeket is, valamint a párunkat. Ha esetleg nincs kedved sütni, abból sincs probléma! Vedd meg, ha azt szeretnéd. 🙂 

Kérdezd meg, ki mit szeretne igazán enni és tényleg el is fogy majd az a sütemény
Itt nyilván az lesz, hogy rögtön a kedvenceit fogja felsorolni. Mielőtt “falnak mennél” először is emlékeztesd őt arra, hogy annyi félét nem tudsz meg sütni/csinálni és hogy mi történt tavaly. (Itt arra gondolok, hogy a kukába landolt a legtöbb sütemény fele). A másik, hogy mondhatod neki azt is, hogy majd az egyiket-másikat a születésnapjára, névnapjára vagy esetleg húsvétkor meglesz az a sok sütemény amit szeretne. A másik, hogy beszéljétek meg, hogy kb mennyi legyen az annyi, 1 vagy 2 tálca? Stb. 🙂 Legutolsó sorban, próbáljatok olyan süteményt választani ami nem vesz el annyi időt a konyhában, hanem tudj te is pihenni. 😉

Vond be a párodat/férjedet vagy akár a gyerekeidet
Ha tudod már, hogy nem kell végre macerás süteményt csinálnod, hanem valami olyat amihez a gyerekeket is be tudod vonni. Ilyen a kókuszgolyó, esetleg hólabda. Igaz a piskótát neked kell megcsinálni, megsütni, de a gyerek/gyerekek össze tudják “ragasztani” azt. Esetleg linzerbe is be tudnak neked segíteni, hogy szintén “össze ragasztják”. 🙂 Bátran ajánlom a férfiakat is erre a feladatra, hiszen addig is együtt is tudtok tölteni minőségi időt és nem csak karácsonykor! 😉 Ha nincs is gyereketek, se nincs baj! Szórakozzatok együtt! 😀 Addig is kettesben vagytok és legalább nem kell annyi félét sütni/készíteni! 🙂 

Mindenhol azt olvasom, látom, sokan megcsinálják, de tényleg kötelező is elkészíteni? Bejgli, mézeskalács stb.. 
Nem kell sorba állnod ezek miatt, hogy ilyeneket is sütsz, mert nem vagy erre köteles. Tény, hogy a karácsonynál a mézeskalács már szinte hagyománynak számít, mint a bejgli. De én azt mondom, hogy nem kell ha nem szeretnél, pl nem is szereti mindenki ezt a két fajta süteményt. De hogy őszinte legyek, hallottam már olyat is, aki pont a bejglit nem készíti el, hanem megveszi magának, mint hogy szenvedjen vele, mert valljuk be, macerás. A másik pedig, hogy nem vagyunk egyformák, nem mindenki szereti a mézeskalácsot és a bejglit. A harmadik pedig, nem is biztos hogy minden családnál találkozol ezzel, mert valaki pont ezeket hagyja és nekik teljesen más a családi recept illetve a hagyomány, mint ez a kettő. Ott van az is, hogy minden évben valamelyik családban mindig varriálnak ezen, szóval nem mindig kerülnek elő a fentebb nevezett sütemények. 🙂 Igaz, hogy a mézeskalács leginkább jelképezi a karácsonyi hangulatot, de én úgy vagyok vele, hogy ezzel sem kell mindig szenvedni, mert ugyebár a tésztája nem egy egyszerű és kinek-mi vált be stb.. 

Úgy hogy, ha nincs kedved macerás süteményeket elkészíteni, akkor hagyjad! Ne állj be a sorba, ne készíts el ugyanazt, csak mert mindenki azt készíti el! Készítsd azt, amit Te és a Párod szerettek, valamint ha van gyerek, akkor az ő kedvencét. ☺️

A megmaradt Mikulás csokik…
Tudom, hogy kicsit korai erről még írni, de ha tudod hogy a gyereked, illetve te kaptál egy csomó mikulás csokit, valamint a pároddal stb.. Akkor azokat bátran használd fel! 🙂 Ne vegyél pluszba még csokikat, csak azért mert a mikulás csokit nem akarod erre a célra felhasználni, amit persze megértek. Viszont, gondolj arra, hogy ezek a csokik is remek alkalmak arra, hogy felhasználd, valamint elfogyjanak. 🙂 Sőt, arra is gondolhatsz, hogy nem lesz ott hónapokig mire eljutsz oda, hogy végre felhasználd. 😀 Nem fogod ezekkel elrontani sem a süteményed, hiszen csak csoki. 😉 

Mit szoktunk készíteni? 
Idén most nem akarok macerás süteményeket készíteni. Lesz 1-2 kedvenc süteményeink, max egy keksz talán. 🙂 Túlzásba vinni egyáltalán nem szeretném/szeretnénk, és természetesen a párom is fog ebben segíteni, mert így legalább hamar meg leszünk ezzel is. Az édesanyám szokta ezt kicsit túlzásba vinni, hogy mindenki kedvencét elkészíti, én hiába mondom hogy elég 1 vagy 2 féle sütemény, de sosem hallgat rám. 😀 Így gyakran a sütemények egy része kárba megy. Bár tavaly sikerült(pár sütemény kivételével) elfogyasztani. Remélem, idén is így lesz. 😀
Sőt, a megmaradt mikulás csokikat is fel szoktam használni, már ha marad, mert mi nem veszünk annyit egymásnak, illetve nem is kapunk annyit se, hogy megmaradjon. Semmi baja nem szokott lenni a süteményeknek, illetve a sütemények tetejére szoktam leginkább alkalmazni, esetleg a kókuszgolyóba is apróra feldarabolva teszek bele ritkán. Szóval, én is bátran tudom javasolni és nem sajnálom, hogy felhasználom a mikulás csokikat. 🙂

Akik esetleg nagy mézeskalácsosok és még sose jutott eszükbe ez az ötlet, lehet ezeket felhasználni a karácsonyfára is. 🙂

Neked mi a kedvenc süteményed?
Melyik az a süti amit idén megcsinálsz? 

Klaudi

2019. 06. 10.     Klaudi    Személyes     0 komment

Gyerekkorom óta vagyok hallássérült, mindkét fülemben hallókészüléket hordok. Gyerekként még nem fogtam fel teljesen, hogy mi vár rám. Hiszen, mint tudjuk, hogy az ember ilyenkor nem foglalkozik, törődik semmivel csak éli a gyerekkorát. Hogy mikor kezdtem el megérteni az állapotom, az az első iskolámban történt. Sajnos sokan piszkáltak érte, pontosabban mondva 1-2 tanáromnak nem tetszett, hogy egy hallássérült jár hozzájuk. A második osztályt már nem ott folytattam, hanem egy másik iskolában, de már az elsőben is rengetegszer felmerült bennem az a kérdés, hogy mi folyik körülöttem? Nem igazán értettem, hogy miért baj az ha valaki “más” pl hallássérült, valamint hallókészüléket visel? Ok. Azzal kezdtem már tisztában lenni, hogy nem volt olyan gyakori hogy egy fiatal lány hallókészüléket viseljen. Most már egyre több embertől hallom vissza, hogy nem én vagyok az egyetlen, sőt egyre gyakoribb hogy valaki hallássérült vagy siket. Most feltehetően arra gondolsz, hogy biztosan az idősebb korosztályára gondolok. Azokra is, és a fiatal korosztályra is értem.

Szóval, a második iskolámban nem éreztem ilyen nagy szakadékot, mint az elsőnél. Egész jól elfogadtak és befogadtak engem ebbe a közösségbe. Mondanom se kell, ott sosem volt probléma abból, hogy én hallókészüléket viselek. De abból már voltak gondok hogy a készülékem olykor megsérült vagy meghibásodott mert víz érte. Ezekből voltak a gyakori gondok leginkább. Tudni illik, hogy ezek a gyakori problémák/gondok nem miattam történt, hanem mások által, a volt osztálytársaim-barátaim által történtek ezek a balesetek. Mind ennek ellenére, sokszor éreztem magam emiatt kellemetlenül és nem értettem a miértjét, hogy nekem miért kell ilyet hordanom és mért lettem pont én hallássérült? Sokszor nem tudtam elfogadni a helyzetemet, és ezzel együtt önmagamat sem. Eltelt nagyon sok év mire sikerült elfogadnom az egész helyzetem és megbékélnem magammal, elfogadni önmagam.

Mai napig gyakran megnéznek engem az utcán, mintha nem is ember lennék vagy nem tudom. Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez egy szokatlan látvány lehet másoknak, ezt teljes mértékben megértem és elfogadom hogy sokan emiatt bámulnak, hogy egy fiatal lánynak hallókészüléke van. Igazság szerint ezzel nem foglalkozom, sőt már a legkevésbé sem zavar. 🙂 A készülék nekem segítség, hogy halljak és megértsek másokat. Ugyan olyan eszköz, mint másnak a bot vagy a kerekesszék vagy a járókeret és még sorolhatnám, hogy mennyi mindent látunk az emberek között, mégis megbámulnak minket. Megmondjam miért? Mert sokan ezt a készüléket elrejtik, ami nálam is sajnos sokszor volt gyerekkoromban és félig meddig kamaszkoromba is tartott ez a folyamat. Pedig semmi kínos dolog nincs ebben, hogy nekem ezt kell hordanom. Utána elkezdtem nem eltakarni, hanem megmutattam a másoknak is hogy van élet ezzel a eszközzel is, ugyan úgy dolgozom és beszélgettek másokkal annak ellenére is hogy nem használom a jelnyelvet, hanem általában szájról olvasok viszont, gyakrabban megesik hogy nem is olvasok szájról, hanem beszélgettek a másikkal úgy, mint mindenki más tenné.

 

Jöjjön most egy pár sablon kérdés-válaszolok amelyt naponta feltesznek nekem és én megválaszolom őket. Ezeket gyakran megkérdezik, de én nem haragszom érte. 🙂 Ha vannak ezen kívül még kérdéseid ezzel a témával kapcsolatosan, akkor tedd fel bátran megválaszolom és frissítem ezt a tartalmat.

Nagyon drága egy készülék?
Árat nem szeretnék mondani, de legyen annyi elég, hogy nem az olcsó kategóriába tartozik. Azért nem tudok mondani biztos árat, mert ezek a készülékek folyamatosan fejlődnek. Ugyan ez igaz a illesztékre is, hogy kinek mi a kényelmes és mi illik a fülébe. Vannak kisebb készülékek is, ezek pedig maga a halláskárosodás mértékétől függ, hogy neked lehet-e kicsi.

Állandóan hordom?
Nagyon sokan felteszik ezt a kérdés nekem, így úgy gondoltam ezt is megválaszolom. Napközben igen, hiszen szükségem van rá. Fürdéskor/zuhanyzáskor kiveszem természetesen(bár nem mindig :D), alváskor és általában akkor is kiszoktam venni mikor már fáj a fülem vagy a fejem.

Mennyire nehéz megszokni?
Részlet kérdés, hogy mikor van rá szükség illetve mikor kerül hozzád, ha nincs más megoldás. Ma már műtéttel könnyen megoldható a hallás probléma. Kiskorában könnyebben megszokja az ember, hamar hozzászokik ehhez a környezethez, eszközhöz. Bár azt is hozzáteszem, hogy nekem nem kicsi van. 🙂

Elemmel működik?
Az enyém igen. Ettől függetlenül vannak egészen kicsitől-nagyobb elemekig. Vannak már olyan készülékek amelyeket töltéssel kell “karban tartani”. Én leginkább ezt a verziót szeretem, az elemeset. Mert így biztos hogy van nálam tartalék elem és nem kell attól féljek, hogy nem tudom időben kicserélni mielőtt teljesen lekapcsolna a készülék.

Klaudi