Sziasztok! Igen! Most egy újabb könyvajánlóval jöttem nektek! Az egyik barátnőm könyvét sikerült elolvasnom és nagyon izgatottan vártam már, hogy végre valahára elolvashassam! Hogy mi a véleményem a könyvről, a Minden Vampírok Atyja első kötetéről? Olvass tovább.

Szerző: Amanda Black
Cím: Minden Vámpírok Atyja
Eredeti cím: The Father of All Vampires
Sorozatcím: Throen Chronicles
Sorrendben: 1.
Kiadás éve: 2024
Eredeti kiadó: magánkiadás
Műfaj: dark paranormal romance, vámpíros
Oldalszám: 490 oldal

Fülszöveg:

Areh Throen, Minden Vámpír Atyja évtizedek óta azon dolgozik, hogy fajának több száz tagját kimenekítse a Fogdából – egy olyan helyről, ahonnan még vámpír nem szökött meg, és csak annyit tudnak róla, hogy Európában van. A faj teremtőjének ezen kívül még számtalan problémája is akad.
Egy oroszországi rajtaütést követően kiderült, hogy az ellenség, a mindenre is elszánt Vámpírölők másfajta módszerhez folyamodtak ahhoz, hogy vámpírokat ejtsenek foglyul. A miértek nem világosak senki számára, főleg nem az Első Család számára.

Carolina Byström szülei hirtelen halála után nehezen nyílik meg újra bárkinek is, és emiatt a fiatal vámpírlány élete nem olyan egyszerű. Egy költözés megoldaná a problémáját, de a megoldás gyökeresen megváltoztatja az életét, és el kell azon is gondolkodnia, a jóképű jóakarója képes-e lebontani a falakat körülötte, vagy ő is kudarcot vall?

Véleményem:
Fú, mit is mondhatnék, írhatnék nektek, de kezdjük akkor a legelején. *nevet*

Életem legelső vámpíros könyvét volt szerencsém elolvasni. Bármennyire is szeretek olvasni, vámpíros könyv egyszer sem került olvasásra, míg meg nem ismertem a barátnőmet, Amyt, akivel szintén a bloggeren (Blogger Közösség) apropóján ismerkedtünk össze, és elmondta, hogy bizony ő ír egy könyvet, méghozzá a vámpírok atyja, Areh történetét. Én, mint könyvmoly, sosem olvastam ilyen fajta könyveket. Tudom, sokszor említem magát a vámpírt. *nevet*

Hozzátenném, hogy rengeteget kellett nyaggatni, hogy végre fejezze be a regényét, mert már nagyon kíváncsi voltam a történetére, mert beleolvasókat ugyan kaptam, küldött nekem, hogy tudjak segíteni a munkájában vagy tanácsokat, segítséget adni neki (Azt tegyük hozzá, hogy én nem vagyok író, szóval nem tudom, mennyire tudtam segíteni neki).

Imádtam olvasni a részleteket, és persze, hogy megtetszett a könyv, és már nagyon vártam, hogy kész állapotban is olvasni tudjam végre. Szóval… megérte a sok-sok cseszegetést, mit ne mondjak, picit sem csalódtam. *mosoly*

Nagyon jól felépítette a történetet, elmagyarázva, hogy mi micsoda és mit jelent, hogy mi, olvasók ne zavarodjunk bele, vagy ne értsük félre a dolgok jelentését/leírását. Nem írom le, hogy mire is gondolok pontosan, mert ezt megígértem neki is, hogy semmi olyasmit nem fogok ide leírni, főleg a legfontosabbat pláne nem, szóval semmi spoiler. 😀

Minden nagyon jól fel lett vezetve, a történet, a helyszínek, a szereplők. Tetszett külön az is, hogy megismerjük Areh múltját, hogyan lett vámpír, miken kellett keresztül mennie, hogyan került erőhöz, ki tanította, képezte ki, tényleg sok mindent megtudunk róla. Valamint, egy apró morzsát is kapunk Carolina múltjáról is, amely engem nagyon meghatott, annyira jól lett megírva, hogy átérzed azt, amit ő érez a múltjával kapcsolatosan.

Ami számomra kifejezetten tetszett, az az, hogy ugrált a jelen és a múlt között. A szereplőket egytől-egyig megkedveltem, kivéve a rosszakat és a gonoszokat. Az örökre szóló harc, a Vámpírok és a Vámpírölők közötti viszály teszi még inkább érdekessé, izgalmassá a történetet, és nem csak ezek, hanem a főellenséggel való harc, hogy minden áron legyőzzék a főellenséget/ellenségüket, mert hogy többen is akarják a halálát, egyértelmű.

A karakterek fejlődését ugyan annyira nem látjuk, de egy valaki tényleg többet fejlődik, de olyan nagy változás összességében nem történik, hiszen a könyvnek az első részét olvashatjuk csak, így persze, hogy a többiek akkora fejlődésen nem mentek keresztül, mint Areh.

Külön tetszett még, hogy az olvasót nem hagyja unatkozni, mert vannak benne érdekes fordulatok, harcok, valamint jól megírt vicces jelenetek a beszólásokkal együtt, és sokszor lehetett érezni azt, hogy igen, ennek így kellett lennie, és megadta az összhangot az egésznek. Jókat nevettem, kuncogtam, mosolyogtam a dolgok menetén, különösen a beszólások nagyon adták a helyzet kialakulását.

Egyetlen egy negatívumot, na jó, talán kettőt is tudnék mondani. Az egyik az az, hogy rengeteg a mellékszereplő, akiknek a neveit szerintem nehéz követni. (Bocsi Amy ^^”) Még úgy, ahogy a főbb szereplők neveit meg lehet jegyezni, és emlékezni rájuk, ám a többi szereplővel ez tényleg nehezebb. (És még egyszer sajnálom).

A másik negatívum még talán az, hogy a többiek nem mentek át olyan karakterfejlődésen, mint Areh. Ezt betudom annak, hogy mivel ez csak az első kötet, így ez nem akkora gond szerintem. Összességében nagyon kellemesen csalódtam, remek könyv lett. Én nagyon várom a folytatást, mert tényleg helyet érdemel a világban, és nem csak a világban, hanem az én könyves polcomon is szerepelnie kell! Hihi~

Jelenleg ez a könyv még nem került -sajnos- kiadásra, de reméljük hamarosan ez is bekövetkezik!

DE! Aki szeretné megszerezni, valamint elolvasni akkor itt(kattints rá) tudjátok megvásárolni e-book formában, egyenesen az írónőtől! 😉

~Kedvenc idézetem a könyvből~
– Mi nem ér rá addig, míg az első kávémat nem ittam meg?
– Apa, Dimitri áttörést ért el – szólalt meg Krist a maga szokásos lényegre törő stílusában-
– Megtanult végre cipőt kötni? – hívta magához a lányt közben ujjai megbillegtetésével

~
– Köszöntök mindenkit szűk köreinkben! Engem ért az a  megtiszteltetés, hogy…
– Altatni akarod őket, vagy ébren tartani? – jegyezte meg Areh, mire Carolina alig bírta visszafogni a nevetést.

Jó olvasást kívánok mindenkinek hozzá! 

Klaudi

Ui.: Köszönöm szépen Amy, megtiszteltetés volt a számomra, hogy elolvashattam a könyvedet, valamint beleolvasót is kaphattam tőled ❤ Köszönöm a bizalmad ^^