Tudom hogy a napjainkban sajnos szerepet játszik és sokaknál karácsonykor is képes elrontani a hangulatot. Jórészt a családosokat, főleg a lányokat/nőket érinti a leginkább. Valljuk be, sokszor azt se tudjuk miért pont ekkor jön ki a legnagyobb stressz, amikor is a családról és a szeretetről kellene hogy szóljon nemdebár? Persze a legtöbb kisgyerek nem érti, hogy egyes ünnepek, de főleg a karácsony miért torkollik stresszbe és miért nem lehet ezt az ünnepet mosolyogva, békésen eltölteni? 

Íme egy pár tipp/tanács hogy ne stresszelj annyit karácsonykor, hanem te is élvezd ezt a kedves, hangulatos ünnepet! 🙂 

Most hol töltjük akkor a Dec. 24-ét? 
Sajnos a legnagyobb/nagyobb probléma sok családnál, mert tapasztalataim szerint sokszor ezek tisztázása legutoljára marad. Nem beszélik meg pontosan és majd csak december 20-ka körül próbáljuk kitalálni hol legyen/gyűljön össze a család legapróbb családtagok/rokonok stb.. A leggyakoribb probléma az, hogy már a gyerekek(kirepültek már a családi fészekből) is szeretnék a saját párjukkal eltölteni Szentestét és majd 25.-e legyen a családé. Ezekről gyakran van vita és sok szülő nem nagyon szereti. Tisztelet a kivételnek, mert vannak olyan családok akik ezen nem akadnak fenn és elengedik ezt a egész szenteste dolgot, akkor majd mennek másnap. Fontos tehát, hogy már December elején vagy a második hetében már beszélni tudjátok, hogy akkor mi legyen December 24-én, hol, kinél akarjátok majd tartani és amit a legfontosabbnak tartok, hogy mindenkinek a legjobb legyen, ne kelljen annyit utazni a másiknak ha esetleg messzebb van stb.

Tervezzük meg a menüt
Már sokan kétségbe vannak esve amikor ez a téma jön. Én úgy gondolom, hogy pont ezen kéne a legkevésbé stresszelni, hisz felesleges. Ugyanis, ha esetleg már megvan kinél töltitek a karácsonyt, akkor meg lehetne azt is beszélni hogy valaki nem-e vállalja be valamelyik étel-sütemény elkészítését. Ha esetleg mégsem ülne össze a család, hanem később, akkor sincs baj! Saját magatoknak elég lenne kis mennyiségben elkészíteni azt amit szerettek. Itt is hangoztatni tudom, hogy ezt is szintén beszéljétek meg, hogy ki mit enne szívesen karácsonykor. Nem kell arra gondolni, hogy atya úr isten 5 fogásos menü legyen 😀 mert nem kell túlzásba esni! 🙂 1-2 sütemény max, 1-2 étel amit szívesebben fogyasztanátok és tudod hogy másnap, harmadik napon is jó legyen. Ami még fontosabb, hogy hideg ételeken a legjobb gondolkozni, mert az mindig eláll a hütőben. Esetleg 25-26-án lehetne egy gyors rántott húsi, ahogy szeretnéd/szeretnétek a családoddal. 🙂 A lényeg az, hogy ha mégis mentek máshova, akkor ajánld fel, hogy te ezt megcsinálod és így anyukádnak is kevesebb kínlódás lesz, neked is jut időd pihenésre. 

Ne vidd túlzásba a takarítást, valamint a díszítés miatt se bosszankodj! 
Bosszankodnak rajta sokan, hogy ez meg az nincs, a ház/lakás sincs feldíszítve teljesen, nincs kitakarítva maximálisan, nincs megcsinálva a szőnyeg és… sorolhatnám? 😀 Igen, sorolhatom, mert sokan ezen akadnak fenn a legjobban és bosszantja őket, hogy nem tartanak sehol vele. Sokan pedig abszolút nem csinálnak nagytakarítás, mert úgy gondolják felesleges. Tehát, innen is látszik, hogy mindenhol más, minden család más. Persze, érthető hogy sokan a gyerekük kedvéért csinálják vagy csak azért mert jó érzéssel tölt el, hogy szépen néz ki a lakás, meg jó ránézni stb. 🙂 Igen, valahol ez is érthető. Viszont azt nem tudom elfogadni, amikor valaki emiatt mérgelődik, hogy sehol se áll. Akkor ne is álljon neki, nem? Nem kell erre is gondként tekinteni szerintem, valamint szépen-lassan kell ezekkel is haladni. Pl December 6-án elkezded szépen, lassan feldíszíteni. Ha esetleg vannak ünnepi tányérok-poharak stb. Akkor azokat is karácsony előtt még kezded el elmosogatni vagy berakni a mosogatógépbe. Aztán lassan takarítani mindig csak egy helyiséget. Nem kell itt most arra gondolni, hogy mániákusan takarítani mint egy nem normális. 😀 hanem takaríts ki, mint ahogyan szoktál/szoktatok otthon. Valamint, nyugodtan kérd meg a gyerekedet(persze ha nem túl kicsi hozzá), hogy segítsen be, akár a párodat/férjedet is megkérheted erre, vagy akár a ház/lakás díszítésére is. 😉 Ne unatkozzanak a férfiak sem! 😀 😉

Csomagolás….
Bármennyire is hangzik érdekesen/furán de sokan ezen is képesek fennakadni, hogy még az ajándékok nincsenek becsomagolva. Gyakran nem értem az embereket, mert vannak akik egyszerűen nem szeretnek csomagolni és szinte utálják ezt csinálni. Természetesen megértem, a másik pedig ugye mindegy mennyire csomagolod be szépen, annak egyszer úgyis annyi lesz. Tanácsolom, hogy inkább vedd elő azokat a ünnepi tasakokat és tedd bele abba az ajándékod. Sőt, legalább van rajta kártya is, amelyre rá tudod írni a személynek nevét, meg valami nagyon szépet. 🙂 Ha mégis ragaszkodsz a csomagoláshoz, akkor szánj rá egy napot, hidd el hamar túl leszel rajta, mint December 24-én mindent felrúgva ezzel. A másik amit tanácsolni tudok, hogy minden nap becsomagolsz 1 vagy 2 ajándékot és így is kész leszel. 🙂 

Nálam lesz stressz vagy inkább stressz mentes Karácsonyom lesz? 
Őszintén szólva az én családom bonyolult, de tényleg elég nehezen igazodok ki rajtuk, mert mindenki mást mond, akar December 24-én. :’) Én már nem szoktam stresszelni karácsonykor, abból volt bőven elég minden alkalommal kb.. Talán gyerekkoromban nem volt annyi stressz, mint jó pár évvel ezelőtt, hagyj ne meséljek róla. 😀 A másik, hogy semmit nem viszek túlzásba, mert mindent megbeszélünk a párommal, hogy mit és miből mennyit, és mi az amit szívesen megennénk. A díszítést sem visszük túlzásba, mert felesleges is lenne, valamint még gyerekünk sincs. 😀 De ha lenne is, ugyan így tennénk, nem stresszelünk feleslegesen, illetve amíg kicsi úgysem fogná fel, hogy mi is ez az ünnep. A másik, hogy túl díszíteni is tényleg felesleges egy lakást/házat. Mert oké, hogy szép meg minden, de minden évben megkínlódni ezzel? Pláne, hogy azt valahogy fel is kell rakni, valamint le is szedni. 😀 Szóval, egyenlőre mi maradunk a normál keretek között szerintem a jövőben is! 

Csomagolás terén meg… Nos, úgy vagyok vele hogy nem veszek minden évben csomagoló papírt, hanem előveszem ami megmaradt vagy a papírtasakokat és úgy adom. 😀 Eleve szeretek csomagolni, állítólag szépen is. Ezért egy nap alatt össze tudom csomagolni mindenkiét. 🙂 De most idén, ahogy meg lesz az ajándéka valakinek, már csomagolom is, ezzel is spórolok némi időt magamnak. 😀 A takarítással még bőven ráérek, mert nem olyan nagy a lakás. 🙂 Nem tervezek hű de nagy takarítást, hanem átlagosan, valamint a szőnyeget akarom majd kicsit jobban kitakarítani. A karácsonyi menünk megvan, 2 sütemény lesz és 2 étel amit azt hiszem el is készítek itthon. 🙂 

Klaudi 

Nálatok hogy zajlik a karácsony? Nyugisan vagy inkább stresszesen? Tudod már mi lesz a karácsonyi menü? 🙂 Hol fogtok karácsonyozni? 

Nyugodtan írjátok meg itt nekem a válaszaitokat blogon vagy FB oldalamon, Instagram(@klaudiblog). Ha esetleg kérdésed lenne, tedd fel bátran! 🙂 

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az utolsó napokra/hetekre hagyják a Karácsonyi vásárlást, nem tudják le időben. S, sajnos megtapasztaltam már, hogy “ne tervezz az utolsó pillanatra” jellegűt és lám igaz! Amit kifejezetten utálok, hogy tényleg az utolsó héten gondolja meg magát valaki, mégis csak ajándékozzunk. 

Ebben a posztban megosztom az ezzel kapcsolatos gondolataimat, az általam hasznosnak vélt tippeket, végezetül a tapasztalataimat.

Ajándékozzunk-e? 
Azt mondják hogy jelképesen “kötelező” az ajándékozás, de akadnak olyanok is akik igen szoktak ajándékozni enyhe túlzással vagy nagyon. 😀 Vannak akik egyáltalán nem ajándékoznak, mert szerintük nem erről kellene szólnia a karácsonynak, amivel őszintén én is egyetértek! Persze ez minden családnál más és más. Viszont, érdemes ezt előre megbeszélni, hogy mi legyen, hogy szeretnétek, illetve egyáltalán szükség van-e rá? Ezt mindenképpen tisztázni kell! Ne legyen az, hogy az utolsó pillanatban meggondolja magát valamelyik s, aztán mégis csak kellene->>EZT NE! Ha úgy érzitek akkor nyugodtan, megbeszélve hogy kinek-mire van szüksége, esetleg meglepetés legyen, vagy egy x összeg határozza meg az ajándékozás formáját stb.. Jelképesen szeretnétek ajándékozni, akkor elég egy-egy valami mindenki számára és ne vigyétek túlzásba. 🙂

Mi legyen ha gyerek van a családban? 
A legtöbb családnál már ez gondot okoz, pedig abszolút nem kell. Ilyenkor normális, hogy a család ajándékoznak egymás között(felnőttek) a gyerek jelenlétében, minimálisan persze. Kicsi gyerekek esetében nem kell túlzásba vinni, illetve kisbaba esetén érdeklődni mire lenne szükség a számára(mert felesleges holmikat ne ajándékozz!) Ha még nem érkezett meg a kicsi, se nincs gond. Lehet ajándékozni(mint fent is említettem a családosokat) csak érdemes megkérdezni a szülőket, hogy mi az ami beszerzésre vár és mire lenne még szükségük a baba érkezésére. A másik, hogy vannak helyzetek amikor talán jobb megbeszélni a szülőkkel hogy mi lehet az aminek örülne. Nehogy váratlan meglepetés érjen téged vagy a szülőket, mert nem biztos hogy nincs-e már neki vagy nehogy véletlen ugyanazt az ajándékot kapja 2x is és hogy szóvá tegyék, aztán neked legyen lelkiismeret furdalásod. Szóval, inkább kérdezz, mint kellemetlenség érjen titeket. 

Nagyobb vagy kisebb ajándék? 
Én úgy gondolom hogy nem szabad túlzásba vinni az ajándékot, hisz nem erről szól az ünnep. Ha jelképesen szeretnétek mégis, akkor is elégnek gondolom 1-1 ajándék mindenkinek, ennél jobban és túlzásba vinni nem kell. A gyerekeknél pedig: Érdemes megbeszélni egymást között, hogy ki mit szeretne adni a gyereknek-unokájának(mint fentebb is írtam :)) Valamint, ha elég idős, akkor lehetne egy közös ajándékozásba is gondolkozni a családdal, mert itt nincs olyan hogy kitől és mit kapott, hanem az egész család adja majd. 🙂 És szerintem ez így sokkal praktikusabb, mint állandóan megjegyezni, hogy kitől mit kapott, illetve ki adta. Pl: Egy bicikli

Felveszek hitelt és… 
Szerintem ez a legnagyobb hiba amit sokan elkövetnek, hogy pont karácsony miatt vesznek fel hitelt. Akármennyire is furcsa ezt hallanod/olvasnod, de sajnos vannak ilyen emberek akik hitel által “vásárolnak” be karácsonyra, valamint ebből veszik meg a dolgokat és ebből ajándékoznak. Úgy hogy ezt inkább ne! Én legalábbis ezt nem pártolom, valamint hülyeségnek is tartom, mert eleve nem erről szól az egész. Persze, lehet hogy ez más családnak jó dolog, de hitelt visszafizetni se olyan mókás, mint gondolnád, ugye? 

Nyaralás Karácsonykor? 
Nem is rossz ötlet. Ezzel a lehetőséggel is élnek egy páran, de sajnos ezzel sokan lekésnek és nincs is már idő arra, hogy kitalálják merre, hova és hol “nyaraljon a család”. Ezt inkább már nyáron érdemesebb a legjobban tervezni. Üljetek össze a családdal, hogy ki mit gondol, valamint vegyétek figyelembe azt is, hogy kinek hány szabadnapja marad addigra vagy ki tudja-e venni addig. A másik fontosabb szempont, a gyerek. Neki is fontos ezt nézni, hogy mikor van szüneten vagy, hogy az óviból-iskolából ki tudod-e venni vagy sem, netán mikor kezdik meg a téli szünetet és meddig tart majd. 🙂 Fontos azt is megjegyeznem, hogy ki és mennyit tud beleadni ebbe az összegbe, valamint érdemes ősszel vagy augusztus végén lefoglalni a szállást, valamint alaposan kiszámolni és félretenni erre is pénzt. Lehet bonyolult, de sokan élnek ezzel a lehetőséggel és távol tartják magukat az ünnepektől. 

Ami a legfontosabb, NE AZ UTOLSÓ NAPRA HAGYD AZ AJÁNDÉKOZÁST! 
Mint mondtam sokan beleesnek abba a hibába, mi szerint az utolsó pillanatra hagyják ezt a pontot. Ám, hogy ezt elkerüld, November vége felé és December elején már érdemes gondolkozni azon, hogy kinek és mit szeretnél ajándékozni. Természetesen gondold végig a fenti leírtakat, hogy egyáltalán miben egyeztetek meg: Ajándékozás vagy se? Jelképesen, vagy egyáltalán ne legyen? Esetleg elmentek ilyenkor “nyaralni”? Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket a sorokat beszéljétek meg. 🙂 Ajándékozás mellett döntött a többség, akkor fontos figyelembe venni azt, hogy túlságosan elkölteni a pénzedet nem érdemes és túl sok mindent venni-ajándékozni sem, mert elveszi a lényegét az egésznek! Valamint, ne csináljatok ebből versenyt, hogy ki mennyi minden ajándékot vesz majd a gyereknek, vagy esetleg valamelyik családtagunknak, mert szintén nem versenyről szól az ünnep! Ami még a legfontosabb: Értelmes, hasznos, valamint olyat ajándékozz amit magadnak is szívesen megvennél. 🙂 

Én mikor szoktam az ajándékokon gondolkozni-tervezni?
Nos, általában Novemberben, vagy enyhe túlzással már Augusztus-Szeptemberben is szoktam rajtuk gondolkozni, viszont úgy igazán csak November vége felé. 😀 Sőt, nekem általában gondot is tud okozni, hogy kinek-mit-milyet vegyek. Általában igyekszem olyat venni, ami nem csak dísznek van, hanem értelme, haszna is van, valamint tudja is használni az illető és a legutolsó sorban amit magamnak is nagyon szívesen megvennék. 🙂 De sajnos sokszor azt tapasztalatom, hogy amit én ajándékozok, azt nem használják vagy eldugják a polc legaljára stb….Próbálok kreatív dolgokat adni, de ez jelenleg úgy fest nem válik be, legalábbis a családom némely tagjáról el tudom ezt mondani. 😀 Ritka ha igen. Az utóbbi években személy szerint nem ajándékoznék már, mivel eleve nem is erről szól ugyebár az ünnep. (fogok is róla írni egy bejegyzés és majd azt beillesztem ide :)) Sajnos mostanában nem mindig sikerült eddig ajándékozás mentesen gondolkozni. 😀 Jelképesen természetesen szoktunk, és mellé még kap az illető egy meglepetést, amiről nem tud. Bár ennek elmondom, nem látom a értelmét, főleg ha nem is használja, viseli stb… Azt elmondhatom, hogy szerencsére könyvekkel sosem lővök mellé :’D hiszen néhányan, még ha nem is olvas már egy pár családtagom attól függetlenül tudnak örülni, legfeljebb majd a szabadidejükben szívesen elolvassák. 🙂 Én is gyakrabban könyveket kérek és ezzel sose tudnak mellé nyúlni és szívesen olvasok is, szeretem a könyveket. 😀 Na, ezzel elárultam egy apróságot is magamról. 😉

Megszoktuk-e beszélni? Mondanám, hogy igen, de ez nálunk picit bonyolult, mivel senki nem tudja mit szeretne, akar-e ajándékozni az idén vagy sem, ha igen akkor nézelődni szoktam az ajándékok között, jelképesen. 🙂 Szerencsére a párommal ilyen problémáink nincsenek és remélem nem is lesznek a jövőben sem. 

Nálad/nálatok hogy szokott lenni az ajándékozás?
Hogyan tudtok megegyezni ajándék terén?
2019:Idén mi a terv? 🙂

A kérdéseiket szívesen várom itt és a Facebook oldalamon és természetesen Instagramon(@klaudiblog). Valamint a válaszokat is 😉 🙂

Klaudi

Legtöbb ember nem is nézi a másik személynek az oldalát/szemszögét. Pedig ez egy igen fontos szerepet tölt be az emberek életében, hogy ne csak a saját meglátásait, ne csak a saját oldalát lássa az aktuális helyzetben. Ez most lehet egy kapcsolat, házasság, a gyereked, család, testvéred vagy a munkahelyed. Mondanám, hogy ilyenkor az emberek önzőek, de igazából nem. Csak egyszerűen ahogyan beszélgetsz a partnereddel különösen mikor probléma akad, akkor te mint “főnök” nem látod át amit a veled szembeni ember mondd neked és még csak eszedbe sem jut, hogy talán neki van igaza? És még az sem, hogy lehet akár hátrányba is az illető. Úgy beszél veled, mintha makk egészséges lennél, pedig nem. 

Hallássérültként sokszor megkaptam már, hogy: nem, én gondolok mindent rosszul és miért kell mindent rosszul felfogni/gondolni? Az az igazság, hogy a normál emberek főleg akik egészségesek, sajnos vagy nem sajnos, de eddig az én szemszögemet, oldalamat sosem értékelték át illetve meg sem próbálták nézni azt. Inkább a saját igazát fújta mindennél jobban, miközben ő tapogat a sötétben, nem foglalkozva az én nézetemmel. Nagyon szarul tud esni és persze az emberek többségének is, amikor is az ember beleesik abba a bűnbe, hogy a saját családja is már “ellene” van és Te hiába bizonyítod be többször is, hogy bár Te ebben a helyzetben vagy és sokszor tapasztalod már, de a másik akkor sem hajlandó elfogadni és megérteni hogy az ő tapasztalata nem mind igaz rád is. Ebben sem vagyunk egyformák, mert mindenki más tapasztalt, élt meg és tudja milyen helyzetben van, mint a másik. Ritka, ha találkozol olyan személlyel aki meg is érti a Te helyzeted és képest látni a te oldaladat is. 

Pontosan, ahogy te is gondolod. Mint amikor az embereket más sem hajtja csak a pénz, a hatalom és a siker és annyira vak, hogy a fától nem látja az erdőt. Sajnos napjainkban sokan nem képesek már arra, hogy oda figyeljenek a másik helyzetére és nem is hajlandóak együtt működésre, ez gyakran megesik a kapcsolat és a házasság, valamint a gyermekek közötti viszonyok miatt is. Felejsd el a te idődet, mert az már nem létezik, hogy akkor mi volt. Ma már talán cikinek számít, hogy a te idődben mi zajlott le? Nem hinném, jó ha elmondod hogy akkor mi volt, de muszáj vagy nézni a mostani generációt, a mostani világot, nem csak azt ami neked akkor volt. 

Hátrányból is tudsz előnyt kovácsolni!
Tény, vannak hogy akik hátrányból indulnak el a nagyvilágba, de ez még sem jelenti azt hogy teljesen hátrányos helyzetben van, mert nem. 🙂 Lehet előnyt kovácsolni abból amid van, de fontos arra is figyelni, hogy akik eltérnek az átlagtól, nekik miben lehet előnyük illetve mi az amiben tudjuk támogatni őket, hogy ne legyenek egyedül és ne érezzék magukat kellemetlenül. Van az a pont, amikor az emberek többsége sajnos ezeket a hátrányokat nem is veszik figyelembe és úgy kezelnek minket, mintha nagy emberek lennénk vagy nem is tudom mit is mondhatnék erre. Viszont, mi is hajlamosak vagyunk arra, hogy mi sem nézzük az illető oldalát, tehát mi átlagtól eltérő emberek is hibázunk olyankor, ám nekünk kell bebizonyítani azt hogy az illető tévedett veled/velünk kapcsolatban. Attól függetlenül nem teljesen vagy hátrányban a betegséged miatt, mert lehet belőle előnyt kovácsolni ha nagyon akarja az ember.

Düh/haragosan sose essünk neki a másiknak!
Különösen hajlamosak vagyunk arra, hogy olyankor nem tudunk gondolkozni és nem tudunk reálisan, tiszta fejjel átértékelni az egészet. Menj el olyankor sétálni egyet, friss levegő jót fog neked tenni, mint hogy neki ess az illetőnek. Vonulj el mindenképpen! Majd szép lassan értékeld át az eseményeket, nézd azt az oldalt is, hogy a párod/feleséged/férjed nem tehet arról, hogy beteg, illetve a gyereked, valamint a testvéred sem. Képzeld, neki is ugyanolyan nehéz, mint neked. Nem könnyű neki sem, ugyanazt a életet élni minden nap. Mindenkinek vannak rossz napjai, de sosem szabad dühből, haragból ítélkezni és egyből vádolni olyasmivel, amiről ő nem tehet! Nem tehet arról, hogy hallássérült, vagy kerekesszékes, mozgássérült, crohn beteg és még annyi mindent sorolhatnék, de tényleg mert rengeteg betegség létezik napjainkban és végtelenségig tartana a lista, így hát hagyom is. Szóval… Ne haragudj az illetőre semmiképpen sem!

Ha már észreveszed magadon, hogy kezdesz ideges lenni, haragos, dühös:
-Mi előbb menj el otthonról!
-Sétálj egy nagyot, szívj friss levegőt
-Nyugodj le és még mindig sétálj
-Nyugisan értékeld át az eseményeket és gondold át miben tudnál neki segíteni, illetve a legnormálisabban válaszolni neki
-Értékeld át az ő szemszögét és nézd az ő helyzetét is, ne csak a tiédet!
-Légy hálás, hogy a dolgok nem fordultak rosszabbra, hanem eljöttél onnan

Igazából ezeket a tanácsokat bárki elfogadhatja. 🙂

Mi az én szemszögöm, nézetem?
Igyekszem nézni, látni a másik oldalt is. Nem könnyű ugyan, de ma már ügyesen kezelem és próbálom bizonyítani a másik félnek, hogy nem neki van igaza és ugyanolyan hátrányba vagyok, mint mindig, mert nem leszek már 100%-osan egészséges, mint ahogy a másik gondolja. Illetve bizonyos szituációkat még ugyan kezelem, de sosem voltak a párommal veszekedések, mert mindig igyekszem azt is nézni amit ő mond, a családomban meg, oh hagyjuk is. 😀 A barátaim pedig hál istennek megértik, hogy milyen helyzetben vagyok és nem is okoskodnak felettem és nem is igyekszenek igazságot tenni a fejembe, mert nagyon jól tudják, hogy a hallássérültségem mivel jár, illetve magamnak kell érezni, hogy miben tudok a legjobban teljesíteni, miben tudok kiteljesedni stb. Ha pedig a másik nem érti meg, akkor sajnálni tudom őt, inkább tovább állok és már nem kezdem el neki sorolni a hátrányomat. Én úgy vagyok vele, hogy egyik betegség sem egyforma és mindenkinek teljesen máshogy alakult, működik megfelelően. Találkoztam már olyan hallássérülttel, aki csak jelnyelven tud kommunikálni a másikkal, én például csak szájról tudok olvasni, illetve a hallókészülékemnek hála tudok normálisan is beszélgetni a másikkal, anélkül hogy a száját nézném vagy jelnyelvet kelljen alkalmaznom. (Amit nem is tudok) A párom pedig hál istennek tisztában van az én nézettemmel és képesek vagyunk arra, hogy nézzük is egymás oldalát is.

Mi történik akkor, ha mérges/dühös vagyok?
Sajnos ezt még annyira nem kezelem jól, de igyekszem. 🙂 Most már csinálok olyat, hogy lejegyzetelem, azaz kitöltöm minden haragomat, dühömet stb… Sőt, olyankor tudni kell engem békén hagyni és nem még jobban felcseszni az agyamat. :’D Vagy le megyek sétálni. Én nem dohányzom, tehát én is inkább sétálval nyugtatom le magamat vagy pedig mint írtam kiírok magamból mindent, s törlöm is. 🙂 És már sokkal, de sokkal jobban érzem magam mint előtte. 🙂 

Te nézzed a másik szemszögét?
Hogyan kezeled, ha haragos vagy?

Klaudi

Tudom, hogy a ma már aligha vannak kedves gesztusok vagy kedves emberek. Ma igen keményen tudjuk tapasztalni, hogy az emberek nem elég hálásak vagy nem segítőkészek az embertársaikkal szemben. A “varázs” szavakat is ritkán halljuk a másik szájából: Köszönöm szépen, Köszönöm a segítséget, vagy csak egyszerűen Köszönöm! Jó reggelt, jó napot kívánok, Szép estét stb. és a szebbnél, szebb szavakat. 🙂 

Miért olyan nehéz köszönetet mondani? 
Nem vagyunk egyformák, de tény hogy illene egy-egy kedves szó, mondanám hogy a mai társadalomnak és a generációnak köszönhető.. Nem igaz! Szerintem inkább ez annak tudható be, hogy az emberek nagy része nem erre lettek nevelve vagy nem lettek erre megtanítva. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy okolok ezért bárkit, mert nem. Tisztelet a kivételeknek akik erre nevelik a gyereküket és erre is tanítják, viszont a szülő sem tehet arról, hogy ezeket a tanításokat idővel “elfelejtik”. Senki sem tökéletes és bárkinek lehet rossz napja(i), hogy elfelejt megköszönni valamit. S, sokszor nem is a szülőt kellene hibáztatni, hisz ő mindent megtett a neveléssel kapcsolatos teendőkel. Viszont, nem lehet arra fogni hogy ne legyen a másikkal kedves, pláne hogy ha már vásárolsz, vagy orvosnál vagy, esetleg rendeltél valamit házhoz mert ezek mind a Te javadra vannak kialakítva és igenis a segítőtársad megérdemel ennyi tiszteletet, ha már érted ennyit megtett. 

Nem merek segítséget kérni mert…. 
Kifogásokat mindig tudtunk generálni, kitalálni, de ha te magad is tisztában vagy azzal hogy egy terméket nem tudsz levenni a polcról, mert nagyon magasan van, akkor miért ne kérnél segítséget a boltban lévő eladóktól akik éppen töltik fel az árut? Nem fognak érte bántani, sem le harapni a fejedet. 🙂 Nyugodtan kérd meg, segíteni fog neked. A másik kategória, hogy az idősebb/öreg korosztálynak illik is segíteni, főleg ha az ember látja is, alig bír menni és nem hogy levenni magának egy ásványvizet, szóval igen. Felesleges ezek miatt félni, de megértem azokat is akik nem mernek vagy nem akarnak kérni segítséget, mert szégyenkeznek utána vagy egyszerűen zavarban vannak azért, mert segítségre van szükségük. Ez egy normális reakció az embereknél. 🙂 Viszont, azt tudom nagyon utálni, mikor szívesen segítesz, de nem köszönik meg a kedvességedet… Ezzel viszont, nem tudsz mit csinálni. Folytasd amit eddig csináltál és ne foglalkozz illetve ne mérgelődj emiatt! Vannak ilyen emberek sajnos, de ettől függetlenül legyél továbbra is kedves, segítőkész. 🙂 

Én is mindent megköszönök
Minden apróság miatt köszönetet mondok, bár lehetséges, hogy ezzel mások agyára mehetek/megyek. 😀 De így tudom, hogy a másiknak okoztam egy jó napot, mert mosolygott és ezzel feldobtam a napját szerintem. Akkor is képes vagyok megköszönni valamit, különösen a páromnak, ha elmosogat, vagy leviszi a szemetet, vagy bármi amiben tud segíteni, akkor nálam illetve nálunk mindig elhangzik a köszönöm szó, vagy az hogy létszíves, kérlek szépen és így tovább. 🙂 Lehet, hogy ezzel állandóan az agyára megyek, de amíg nem szól érte addig így van jól. 😀 Lehet erről majd egyszer le kell szoknom, de talán sose tudnék, mert jó érzés kimondani. 🙂 Amikor is elmegyek valahova vásárolni, kedvesen köszönök a másiknak egy: Jó napot kívánok! Esetleg Szép estét/jó estét stb.. Mert egyszerűen illik. A másik, hogy szeretek segíteni másokon, és szívesen teszem, főleg ha látom hogy szüksége is van rá. 🙂 Mindig jó érzéssel tölt el, hogy tudtam valakinek segíteni.

Én és a párom mindig használjuk a “varázs” szót/szavakat és te? 🙂 

Klaudi

Sajnos, napjainkban is jelen van a negatív kritika/bántalmazás és ez érinti azokat az embereket is akik eltérnek az átlagtól. Nagyon sok olyan esetet fel tudok sorolni, amiért az emberek bántva vannak vagy negatív kritika érinti őket és nem csak azért mert beteg vagy/megváltozott munkaképességű kategóriába tartozik. Hab a tortán: mindenért bántanak, kritizálnak. — >>>telt vagy, sovány vagy, duci vagy, vagy csak van rajtad némi felesleg, szereted a divatot-vagy sem, hallássérült vagy, blogot vezetsz, youtuber vagy, a magasságod miatt is, a beszéded, az írásod miatt, nem szültél még,  stb. Sorolhatnám végtelenségig mi mindenért bántanak/szólnak le minket mások és ez olykor még fizikai bántalmazás is lehet. Minden apró dologért bele tudnak kötni az emberbe….

Sokan nem tudnak mit csinálni/kezdeni ezekkel a rosszindulatú emberekkel, mert akár fizikailag, akár lelkileg, akár kommentek által mindig találkozol ilyenekkel és sajnos  teljesen nem lehet elkerülni. Semmi haszna annak hogy te visszaszólsz és elkezded kifejteni a Te igazságodat, a Te nézeted, mert ezzel nem teszel mást, mint hogy foglalkozol vele és ő ezt látja, és nem is fog téged békén hagyni. Pedig mennyire egyszerűbb lenne: Hagyni megfőni a saját levesében és törölni az olyan hozzászólásokat/megjegyzéseket és leveleket(e-mail) amik támadó, sértő, bántó tartalmúak. Hagyjad. Töröld! Nem kell vele foglalkozni! Te így vagy jól! 🙂 

Tudom, hogy ezeket nem olyan könnyű “elhagyni” valamint kezelni is, és nem észrevenni. Ugyanakkor saját magad csapdájába is esel, mert úgy érzed “muszáj kiállnod a saját igazadért”!  Persze, meg tudlak érteni, de neked is meg kell érteni, hogy Ő direkt akarja elérni, hogy foglalkozzon vele valaki végre! Ő nem más, mint egy irigy ember, ki figyelemre vágyik és unatkozik. Ennyire egyszerű. Nem kell ilyenekkel foglalkozni, foglalkozz saját magaddal, a saját életeddel és tedd azt amit eddig is, folytasd azt amit elkezdtél. Ne hagyd, hogy mások miatt abba hagyd amit elkezdtél(blogolás, youtube, kreatív-DIY, a környezetbarát hozzáállás, és sok minden más is létezik ugye) amit szeretsz csinálni, folytasd és ne add meg neki az örömöt, hogy abbahagyod!

Akkor mit tegyek, ha kiállni nem érdemes? 
Kiállni az igazadért, magadért már megint más fogalom. Nem is azt mondom, hogy ne állj ki magadért, hanem azt hogy ha látod hogy az illető továbbra is okoskodik neked, valamint idegesítően írja a maga igazát, akkor felesleges vele folytatni a beszélgetést/vitát. Mert nem fogja abba hagyni, pláne hogy ő szó szerint trollkodik a saját blogodon/oldaladon, vagy épp a csatornádon. Ő szeretné élni a te életedet, ha fogalmazhatok így, mert az ő élete nem olyan, mint amilyennek elképzelte vagy sajnálja hogy neki ennyi jutott. Úgysem tudod meggyőzni őt a saját igazaddal, mert teljesen más fogja hajtani, írogatni neked, mint te neki ugyanazt a mondatod, fogalmazást írod meg neki, mint elejétől fogva. Nem érdemes harcba bocsátkozni, pláne hogy az egész értelmetlen csatatér. Arról nem is beszélve, hogy ezt a csatát úgyis te fogod megnyerni, mint a másik. Nem tudom mennyire észrevehető, de a trollkodó igazából saját magával nincs megelégedve, ezért is köt beléd. 😉 Szóval, ha magadra veszed, akkor igazat adsz neki.. Ne vedd magadra!

Hogyan védjem meg magam a trolloktól? 
Nem tudod magadat sehogy megvédeni. Mert a trollok itt lesznek akkor is, ha te minden honnan törlöd a hozzászólást vagy tiltod az IP címét stb. Egyetlen egy módja van talán annak, hogy tényleg nem engedélyezed sehol a hozzászólásokat… De akkor hogy tudnak veled kapcsolatba lépni azok, akik szívesen hozzászólnának egy-egy bejegyzésedhez? Ugye? Így már neked sem tetszene, hogy nem tudsz/tudod elolvasni azokat a kommenteket amely pozitív jellegűek, pozitív véleményeket kapsz, illetve építő jellegű kritikákat amelyek nem csak lehúznak! Arról nem is beszélve, hogy legalább az adott bejegyzéseidhez hozzá is tudnak neked szólni. 🙂 Amely téged is jó érzéssel tölthet el, hogy vannak akik olvassák a bejegyzéseid/posztjaidat. Tanácsot tudok azzal kapcsolatosan mondani, hogy az e-mail címedet ne rakd ki! Ha mégis, akkor inkább csinálj egy másik e-mail fiókot, ami nem személyes, hanem a blogoddal, youtube csatornádal, könyveddel stb..-vel lesz kapcsolatban. Tudom, sok lesz ez így neked, de hidd el megéri egyenlőre! 🙂

Élőben már nem merik megtenni, de interneten nagy a szájuk! 
Köztudott, hogy mióta létezik az internet a legtöbb troll inkább itt éli ki magát a legjobban, élőben sajnos már nem merne megmutatkozni előtted. Milyen érdekes nem? 😀 Többször olvastam már olyan hozzászólásokat, illetve fenyegető jellegűek is voltak már, hogy majd élőben találkoznak és lerendezik ezt a vitát. Ám, sokszor megesett hogy az illető ugyan elment  a helyszínre, de a troll nem jelent meg sehol. Illetve a személyes találkozóknál azért manapság már vigyázni kell! Mindig nappal és inkább forgalmas helyen találkozz olyannal aki még ismeretlen neked, akiben nem feltétlenül bízhatsz meg. Másik megoldás lehet, hogy ha van rá lehetőséged ne egyedül menj, rokonod vagy egy barátod is tartson veled. Ezek fokozottan igazak ha kiskorú vagy még.

Mit tegyek ha már szinte fenyegető jellegű leveleket, hozzászólásokat kapok?
Először is, fontos hogy ne ess pánikba! Mert sajnos nagyon sokan elveszítik a önbizalmukat, hitüket és képesek pánikba esni nagyon hamar. Mély levegő, jól olvasd el mit írt az illető, mert könnyen lehet hogy félre értelmezzük a leírtakat vagy magát a fenyegető levelet vagy hozzászólást. A következő lépésként: PrtSc ezután pedig mentsd le valamilyen formátumban! Semmiképpen se töröld! Mivel sokan megteszik és esnek bele ebbe a hibába. A másik ami még fontosabb lépés, hogy szólj mindenképpen olyannak akiben megbízol, ha kiskorú vagy akkor családtagodnak! Mutasd meg neki is szintén mit kaptál és hogy már megtetted a PrtSc, ezután menjetek el a rendőrségre. Ha a rendőrség megtette a szükséges lépéseket, valamint levan zárva az ügy, akkor utána eldöntheted hogy letörlöd-e. A szülőknek különösen felhívnám a figyelmét arra, hogy ha a saját gyerekük blogol vagy esetleg youtube csatornája van, akkor kérlek titeket hogy a tartalmat mindenképpen ellenőrzés alatt kell tartani! Mert sajnos nagyon sokan nem is sejtik, de sok troll leginkább a gyerekeket képesek a legjobban betalálni, valamint manipulálni is sokkal könnyebb őket, mint minket, felnőtteket. 

Mi az az Atrocitás? 
Sokan nem ismerik vagy sosem hallották ezt a szót olyan gyakran vagy mi a jelentése? Atrocitás az erőszakot is jelenti egyben, de inkább fogalmazunk úgy, hogy az atrocitás a bántást is jelenti, hogy mennyit/mennyire bántottak téged a betegséged/állapotod miatt. Gyakran használják azokra is akik átlagos emberek, őket is érheti atrocitás. Bármi miatt használhatják, nem csak azokra akik eltérnek az átlagtól, hanem bárkit érhet az atrocitás az életében. 

Ért már engem negatív kritika, Atrocitás? 
Természetesen. Ez alól én sem vagyok kivétel. Én nem is foglalkozom a hülyékkel, sem a trollokkal. Amikor létrehoztam a blogomat, tudtam mire fogok vállalkozni és arra is fel voltam készülve és jelenleg is, hogy itt interneten is fog engem érni negatív kritika, hozzászólások stb.. Hogy őszinte legyek, eddig még nem igen történtek ilyesmik mióta a blogomat létrehoztam és folyamatosan vezetem is. Még a facebookon, Instagramon sem történt még velem. E-mail elérhetőséget meg nem is teszem ki, mert úgy gondolom felesleges lenne. Ha valaki netalán tanácsot akarna tőlem kérni, se nem adnám meg az e-mail elérhetőségemet, hanem írjon nekem itt vagy privátban, akár instagramon is tud nekem üzenni. 🙂 Ám, mint írtam fentebb, hogy igen engem is ért már negatív kritika, még ha interneten eddig még nem nagyon, viszont életem során igen. Mindig értek engem negatívumok, mert a környezetemben voltak egy páran akik mindig leszóltak valami miatt, hallássérültségem miatt is volt már negatívum az életembe, vagy a kinézetem/alakom miatt is. Hogyan állok hozzá? Őszintén sehogy, szinte nem is érdekel engem hogy a másik mit gondol, mert ezek a megjegyzések ami inkább lehúznának engem, nem foglalkozom velük, se azzal az emberrel aki szerint változnom kellene vagy aki szerint az állapotom miatt nem vagyok hátrányba és egyéb dolgok. Ért e engem Atrocitás? Hamarosan írok erről is bejegyzés, addig is türelem rózsát terem! 🙂 

Klaudi


Idézetek:

“Mindig haladj az utadon, és ne érdekeljen az, hogy mit gondolnak mások rólad. Tedd azt, ami neked a legjobb.” – Johnny Depp